Elégedett?
Örülök neki. Ez egy fontos díj. A szakma adományozza, bár ebben a média is benne van. Különösebben nem izgat, hogy az első szakmai elismerésem rögtön életműdíj, sőt, inkább stílusosnak érzem. Ezt meg kellett élni, de persze eszem ágában sincs leállni.
Hogyan szerzett róla tudomást?
Bevallom, egészen addig semmit sem sejtettem, amíg át nem küldték a meghívót, de abban is csak annyi állt, augusztus 20-án ott kéne lennem Zamárdiban a Petőfi Zenei Díj gáláján. Rögtön visszaírtam, ez képtelenség, mert aznap estére is lekötött bulink van. Utána vetődött fel, csinálnának velem „egy riportot” és ebből lett az, hogy a budai Clark Ádám téri koncertünk közben ejtettük meg az átadást. Szívesen elmentem volna a gálára, de ez jobban nem is alakulhatott volna: 73 esztendősen, egy Ricse-koncert közben lettem életműdíjas.
Most is turnébuszban ül?
Igen, nagy menet van. Tíz nap alatt tizenkét koncertet adunk. Olyan hely is van, ahol duplázunk. Pont az előbb mutatta meg Botond fiam az őszi bulikat a naptárban. November végén lesz egy szabad hétvégém, ha addig nem telik be. A téli síeléshez ragaszkodom, addig, hadd szóljon! A családtagokkal és az életműdíjas bácsival együtt a Beatrice tizennyolc embert tart el.
További bulvárhírekért keresd fel a Blikk.hu oldalát.
